Villámok

Úgy két napja történhetett, hogy egy hatalmas vihar elért bennünket (általában kikerül). Ültem az ágyamon (vagy éppen feküdtem) és az ablakon kinézve ámultam a villámok szépségén (csak addig, amíg be nem kellett az eső miatt zárni). Az ablakomból a római templom látszik és mögötte, mikor villámlott olyan fényesség támadt, mintha magnéziumot égettek volna. Gyönyörű volt. Egyszerűen csodálatos. Leírhatatlanul szép és emlékezetes.