Begyulladva

Általában akkor szokták mondani az emberek, amikor melegük van, nos én most ebben a pillanatban másképpen értem. Beteg lettem. (Természetesen a legrosszabb pillanatban! Ilyen nincs, de sajnos van.) Nos a torkommal kezdődött, majd tele lett a fejem mindennel. Még itt sem hagyta annyiban a dolgot, mert elkezdett rámászni a füleimre. Ilyen nincs! Az egész fejem be van gyulladva (pedig egy éve nem voltam beteg) és nem tudom, hogy fogom túlélni.
Gyenge vagyok, még állni is alig bírok, de megpróbálom legyőzni a betegségemet.

Semmi se jó

Bizonyára mindenki átérezte már azt, amikor valamit csinál és nem kap érte elismerést, hanem csak kifogásolásokat. Ez így nem jó, az úgy... Bizony az első alkalom után az fogalmazódik meg az emberben, hogy tényleg nem csinált valamit jól. Később aztán letör és egyre nehezebb megcsinálnia valamit, mert nagyon rossz érzés neki az, amikor nem ismerik el azt, amit csinált. (Néha még észre sem veszik).
Nem szabad feladni, egyszer az élet majd megköszöni mindazt, amiért nem kapott köszönetet.

Sima

Akkor tud az ember a legnyugodtabb lenni, ha simán mennem a dolgok. Akkor amikor megtervez mindent és minden úgy is megy végbe, ahogyan azt elképzelte. Én azt mondom, hogy mindig a legjobbra kell törekedni. Nos, amikor azt mondja az ember, hogy ez simán ment, akkor az megnyugtató is meg lelkesítő is. Boldog, hogy nem vallott kudarcot. Bár amikor elkezdünk valamit, akkor tudnunk kell, hogy nem biztos, hogy teljesen olyan lesz, ahogyan azt elképzeltük, de az a lényeg, hogy akkor is nagyon elégedettek legyünk, ha valami úgy sikerül jól, hogy nem teljesen úgy ment végbe, ahogyan azt eredetileg szerettük volna. Én szeretem, ha simán mennek a dolgok, mert akkor büszke vagyok magamra, de azt is szeretem, ha probléma adódik, mert nagyon szeretem a a kihívásokat és a problémákat megoldani.

Kín

Legnagyobb kín az, amikor küszködik az ember, hogy nyitva maradjon a szeme és ne aludjon el. Főként olykor nehéz, amikor az idő egyébként is lassan telik, akkor amikor az ember folyamatosan azt mormorja:"....még 55 perc van hátra... még 40 perc van hátra..... még fél óra van hátra...." És az idő nem akar segíteni egyre lassabban telik és az embernek egyre nehezebb nyitvatartani a szemét. A nehezedő fáradt szem nagyon nehezen akar engedelmeskedni.
De már aludni kell, igen aludni. Hagyjuk, hadd csukódjon le a szem és ne engedjük, hogy tovább kínozzon bennünket.

Könnyezés

Szerintem a könnyezés és a sírás az nem ugyanaz a fogalom. Ha valaki könnyezik, akkor azt vagy szándékosan csinálja (pl. egy hiszti miatt) vagy egyszerűen akaratlanul, ha fáj a szeme, vagy az allergia miatt. Csak akkor sír az ember, ha azt őszintén jön ki belőle. Akkor, amikor nagyon fáj neki valami, vagy éppen más fájdalma, öröm hat fájdalmasan, vagy éppen örömteli eseményként. Ha valaki sír, akkor az nem mindig a gyengeséget jelenti, mert ha éppen más örömével együtt sírunk, akkor a jószívűségünket fejezi ki és mutatja meg másoknak.
Sírjunk, mert az egészséges!! (én is elsírom magam néha)

Zenebona

(Tudom, volt már egyszer, de nem lehet betelni. Ma ez jut róla eszembe, akkor az jutott.).)
Zene nélkül az ember nem tud élni, és milyen igaz ez. Már az ősember is zenélt. (Össze ütött két követ stb...). A zene az megnyugtat és lehetőséget ad arra, hogy kikapcsoljunk. Ha valamilyen zenét hallgatunk az tükrözi a pillanatnyi lélekállapotunkat és meghatározza az énünket. Ha valaki zenél, akkor teljes egészében az emberi lénye belekerül a zenéjébe. A zenével eggyé lehet válni és eggyé is kell, csak az zenél igazán és az tud igazi zenét csinálni. Igazán a saját muzsikánkkal lehetünk önmagunk, mutathatjuk meg, hogy igen, ez vagyok én. Ha valaki zenél, akkor egy csodálatos, meg,agyarázhatatlan állapotba kerül. Eyg olyan állapotba, amelyből nem szívesen kerül ki. Olyan, mint egy gyönyörű állom, amiből rossz felébredni, vagyis az ember nem akar felébredni belőle.

A fém

Nincs fémallergiám, de bizonyos fémtárgyakat nem vagyok képes megfogni, még sokszor akkor sem, ha nem pusztán a bőrömmel érintkezik. Így vagyok Debrecen trollijaival, melyeknek fékrúdjaitól egyenesen ódzkodok vagy éppen az iskolapad fémlábával vagy éppen a rotringgal, amely sokszor emiatt repül a kezemből.
Nem tudom, hogy miért van, de elég érdekes jelenség.

Ősszül

Hurrá!!!
Elérkezett az ősz, a kedvenc évszakom. Bár mindenkinek az elmúlás jut eszébe, mégis nekem a kedvencem (nekem egyáltalán nem jut ez eszembe). A csodálatosan szép színek, a barna különféle árnyalata, a sárgák és a rozsdavörösek, melyek mellett még mindig megtalálható a zöld. Amikor az erdőben, egy parkban vagy éppen otthon fák között vagyunk, akkor a legszebb látvány az, amikor a nap megvilágítja ezen fejedelmi színeket. Valóban aranyban pompázik a táj.
Más valamit is szeretek a színeken és az őszi erdőn kívűl. A falevelek zizzenése, akár a szél fújja őket, akár belegázolunk az avarba, mindig belehasít az emberbe. Egy csodálatos érzés.
Használjuk ki az ősz szépségét.

Egy rosszul sikerült névnap

Alig vártam a névnapomat. Már előtte napokkal készültem. Sütit fogok sütni.
Minden jól kezdődött. Kaptam sok köszöntést, ami nagyon jól esett. Ilyenkor érzem azt, hogy fontos vagyok embereknek. Délután rávágtam a kaput a jobb hüvelykujjamra. Mind a két oldalon ömlött belőle a vér. Az esti sütikészítéshez segítséget kértem, így nekem is sokkal egyszerűbb volt az elkészítés és még időt is spóroltam. A szokásos péntek este azonban nem sikerült jól. Mindenki izgatott volt és az összejövetel utánra szervezett programra gondolt. Rosszul esett az is, hogy mindenki elrohant, még a sütimet sem akarták megvárni, szerencsére az ajtóban vett mindenki belőle.
Összességében felemás volt a nap, de én jobbra számítottam. Ez van, remélem a szülinapom jobban sikerül majd, még akkor is, ha biztos vagyok benne, hogy nem olyan lesz, mint amire tavaly vágytam.

Hogyan lopjuk az időt az élettől?

Egyszerűen. Csak egy tökéletesnek tűnő órarend kell. Tökéletesnek indult, mivel nincs pénteken órám és mégis katasztrófális, amivel a szerda az tönkretesz mindent. Az egész így kezdődik, hogy reggel korán kell bemennem, mert órám van. Ezen a napon van egy másik órám is, smi nem baj, mert miért ne, de a lehető legrosszabb időpontban. Este. De itt komolyan az estére gondoljunk. Reggel bemegyek, utána haza, aztán megint be, aztán megint haza. Ez négy óra, ami 160 km-t tesz ki. Minden szerdán! Remélem, csak túlélem majd.

Van ihlet

Vagyis már volt vasárnap is, csak annyira nincs időm, hogy azt már elképzlni is nagyon nehéz.

Az egyetem hozta meg számomra az ihletet. Sok új dolog, sok új tapasztalat, az életnek egy újabb szakasza, ami csak 2 napja kezdődött. Megváltoztat? Talán. És hogy még mi lesz, azt majd meglátjuk, vagyis én biztosan. eddig minden jó, minden élvezhető, csak nagyon fáradt vagyok, de nagyon.

Nincs ihlet

Mostanában egyáltalán nincs ihletem. Sokat gondolkoztam, hogy mi miatt lehet. Leírtam mindent, amiről gondolkozni szoktam, ami én vagyok? Vagy egyszerűen nem motivál semmi? Nem tudom, hogy mi a válasz a kérdésemre, csak annyit tudok, hogy most egyszerűen nem jönnek a szavak. Talán új élményekre, új körülményekre, új szituációkra lenne szükségem. Már csak pár nap és talán akkor lesz ihlet.

Ajándék

Van egy két furcsaságom. Az egyik az, hogy nem szeretek ajándékot kapni, ha kapok, akkor annak viszont nagyon örülök, de nagyon. Vagyis nem azt mondom, hogy nem szeretek kapni, mert mndenki szeret kapni, hanem (pontosabban fogalmazva) nem szeretek sok ajándékot kapni. Néha a legapróbbaknak tud az ember legjobban örülni. Bár volt olyan amikor értékesebb ajándékot kaptam és azt mondtam, hogy ezt most megérdemeltem, mert letettem valamit az asztalra. Ez nem túl gyakran fordult meg velem (tizennyolc év alatt egyszer), de azért remélem, hogy lesznek még érdemeim, amire én is azt tudom mondani, hogy igen. Az egyik legszebb ajándék az életben maga az élet. figyelni kell rá, meg kell őrizni, mert csak egy van belőle. Nem tudjuk azt mondani, hogy, ha elromlik akkor veszünk egy másikat. Ez nem így van. Én mindenemre próbálok vgyázni,, mert nem az számít amit kaptál, hanem az akitől kaptad.

Kopár hétköznapok

Pontosan. Kopárok, magyarul nem történik semmi. Eddig történtek dolgok, szinte minden nap, de most valahogy nem akarnak. Nem tudom mi van. Talán csak egy ideiglenes állapot. Remélem, amikor elkezdődik a suli minden megváltozik.